GenderDysphoria.fyi/public/hu/hormonok.md

---
date: "2022-03-04T19:08:00.000Z"
title: "Hormonok Működése"
linkTitle: "Hormonok Működése"
description: "Kulcsok és zárak"
preBody: '_disclaimer'
lang: hu
siblings:
  prev: /hu/kromoszomak
  prevCaption: Kromoszómák
  next: /hu/masodik-pubertas-masc
  nextCaption: Androgén Második Pubertás Alapjai
classes:
  - gdb
---

# Hormonok Működése

Amint azt a [Nemi Diszfória okai](/hu/okok) részben leírtuk, minden ember DNS-e tartalmazza a férfi és a női test genetikai utasításait; azt, hogy melyik utasításcsomagot használják, az irányítja, hogy a mirigyek milyen hormonokat termelnek. Ez a differenciálódás teljes mértékben azon alapul, hogy van-e véletlenül SRY géned, amely a terhesség 6-8. hetében elindít egy láncreakciót, amely heréket termel petefészek helyett. Ettől kezdve az emberi test minden szexuális tulajdonsága (elsődleges és másodlagos) az ezen ivarmirigyek által termelt hormonok eredménye.

Ha ösztrogéneket (elsősorban ösztradiolt) termelnek, akkor a nemi szervekből vulva, vagina és méh alakul ki. Ha androgéneket (elsősorban tesztoszteront) termelnek, akkor a nemi szervek pénisszé és herezacskóvá alakulnak, a [Skene-mirigy](https://en.wikipedia.org/wiki/Skene%27s_gland) lefelé tolódik és prosztatává nagyodik. A differenciálódás itt véget ér a pubertás kezdetéig 9-10 évvel később, és mindannyian tudjuk, hogy akkor kivel mit csinál a pubertás.

Szóval hogyan működik ez a dolog? Miért differenciálódnak így a sejtek? Nos, mielőtt ezt elmagyaráznánk, először is el kell magyaráznunk a **Receptor** fogalmát.


## Hormonreceptorok

Egyszerűbben fogalmazva, a receptor olyan, mint a kulcsos záras gyújtás egy autóban (az új autókban még mindig van kulcsos gyújtás?). A test minden sejtjének van egy zárja, amelyek különböző funkciókat aktiválnak az adott sejtben. Olyanok, mint a kapcsolók, amelyek jelzik a sejtnek, hogy a genetikai szekvenciájának melyik részét kell aktiválni. Minden receptor csak bizonyos kémiai vegyületeket képes befogadni, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy zár is csak bizonyos kulcsokat tud befogadni, és a különböző vegyi anyagok különböző képességekkel rendelkeznek a kulcs elfordításában. Egyesek képesek teljesen beindítani az autót, míg mások csak tartalék üzemmódba kapcsolják.

Egy vegyi anyag receptorba való illeszkedési képességét **Relációs kötési affinitásnak** nevezik, és százalékban mérik, hogy egy vegyi anyag egy másikhoz képest milyen valószínűséggel kötődik egy receptorhoz. Így például, ha a Hormon B csak 10%-ban kötődik az A hormonhoz képest, akkor azt mondjuk, hogy 10%-os kötési affinitással rendelkezik. Hasonlóképpen, egy vegyi anyag kulcsfordító képességét *Transzaktivációs képességnek* nevezzük. Azokat a vegyületeket, amelyek illeszkednek egy receptorhoz, de nem csinálnak semmit, *Antagonistáknak*, azokat a vegyületeket, amelyek képesek elfordítani a kulcsot, **Agonistáknak** nevezzük. Ha csak egy picit képes elfordítani a kulcsot, akkor **Parciális agonistának** nevezik.

Az antagonistákra úgy lehet gondolni, mint a kidobókra egy klubban. Az ajtóban állnak, és megakadályozzák, hogy bárki más bejusson, de maguk nem lépnek be a klubba. A legtöbb antagonistát **blokkolóknak** nevezik. Ez különbözik az **gátlótól**, amely olyan vegyület, amely lelassítja a kémiai reakciót, vagy az *aktivátortól*, amely felgyorsítja a reakciót. A receptorok esetében az inhibitor csökkenti a receptor képességét, így az kevésbé hatékonyan reagál a receptorhoz kötődő dolgokra, az aktivátor pedig növeli a receptor képességét, így az erősebben reagál, mint egy erősítő.

Bizonyos esetekben egy hormon gátlóként vagy aktivátorként működhet egy másik hormon számára azáltal, hogy lassítja vagy fokozza a sejt viselkedését. Például a progeszteron növeli a sejtek aktivitását, így a sejtek hatékonyabban reagálnak az ösztrogénekre és az androgénekre, a tesztoszteron pedig növeli a dopaminreceptorok tranzakciós képességét, így kevesebb dopaminra van szükség az agyban ugyanahhoz a hatáshoz.

## Mi van egy hormonban

A hormonoknak négy fő fajtája van:

- [Aminosavak](https://hu.wikipedia.org/wiki/Aminosavak), mint például a melatonin, amely az alvást szabályozza, vagy a tiroxin, amely az anyagcserét szabályozza.
- [Peptidek](https://en.wikipedia.org/wiki/Peptide_hormone), mint például oxytocin vagy Inzulin, amelyek aminosavak gyűjteményei.
- [Eikozanoidok](https://en.wikipedia.org/wiki/Eicosanoid), amelyek lipidekből és zsírsavakból képződnek, és elsősorban az immunrendszerre hatnak.
- [Szteroidok](https://hu.wikipedia.org/wiki/Szteroidok) olyan jelzőmolekulák, amelyeket különböző belső szervek termelnek, hogy üzeneteket továbbítsanak a test más szervei felé.

{!{ <div class="gutter print-span3">{{import '~/img' images.steroidogenesis
  className="card"
  link="https://en.wikipedia.org/wiki/File:Steroidogenesis.svg"
  external=1
  alt="A szteroid anyagcsere áramlásának diagramja"
  caption="Minden szteroid koleszterinből (balra fent) képződik, és más szteroidokból származik. A progesztinek androgénekké alakulnak, amelyek ösztrogénekké alakulnak. Ez egy egyirányú csere, és nem fordul meg, ezért ne hidd el, ha valaki azt mondja, hogy a túl sok ösztrogénből tesztoszteron lesz."
}}</div> }!}

A hormonterápia szempontjából ez utóbbi kategória az, ami minket a leginkább érdekel, mivel az összes nemi hormon szteroid. Hét fő kategóriába sorolhatók:

- [Androgének](https://en.wikipedia.org/wiki/Androgen)
- [Ösztrogének](https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCsz%C5%91hormon)
- [Progesztaginok](https://en.wikipedia.org/wiki/Progestogen)
- [Glükokortikoidok](https://hu.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCkokortikoidok)
- [Mineralcorticoidok](https://hu.wikipedia.org/wiki/Mineralokortikoid)
- [Neuroszteroidok](https://hu.wikipedia.org/wiki/Szteroidok)
- [Aminoszteroidok](https://en.wikipedia.org/wiki/Aminosteroid)

Ezek közül az első három az, amivel a hormonterápia során a leginkább foglalkozunk. Megjegyzés: Fenotípustól függetlenül minden emberi lénynek van valamennyit a szervezetében ezek közül a hormonok közül. Az arányok azok, amelyek befolyásolják a testalkatot.


### Androgének

Közel egy tucat különböző androgén létezik, de a minket leginkább a [tesztoszteron](https://hu.wikipedia.org/wiki/Tesztoszteron) és a [dihidrotesztoszteron](https://en.wikipedia.org/wiki/Dihydrotestosterone) érdekel.

A tesztoszteron az emberi szervezet elsődleges maszkulinizáló hormonja, amely a mellékvesékben, a herékben és a petefészkekben termelődik (ahol azonnal ösztronná és ösztradiollá alakul). Mind az izom-, mind a csontsejteket növekedésre készteti, és nagyobb koncentrációban nagyobb izomtömeget és vastagabb csontozatot ad. Ez azt is jelenti, hogy a tesztoszteron kritikus a csontok egészségéhez, mivel befolyásolja a kalcium eloszlását a csontozaton belül. Így a tesztoszteron súlyos kimerülése csontoperózist és törékeny csontokat eredményezhet. A tesztoszteron a nemi vágyban és a libidóban is fontos szerepet játszik, ösztönözve a párzási viselkedést az agykéregben.

A dihidrotesztoszteron (DHT), amely a tesztoszteronból a prosztatában, a bőrben és a májban alakul át, a serdülőkorban a férfi nemi szervek fejlődésében játszik fontos szerepet a véletlenszerű erekció kiváltásával, valamint az arc- és testszőrzet növekedésével. Paradox módon a DHT okozza a férfias kopaszodást is, mivel elfojtja a fejbőr tetején lévő tüszők vérkeringését (bocsánat, transz fiúk, ez egy kétélű kard). A DHT tízszer erősebben kötődik az androgénreceptorokhoz, mint a tesztoszteron, ezért kritikus fontosságú a megszüntetése a női hormonterápiánál.


### Ösztrogének

Négy ösztrogén létezik: [ösztradiol](https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96sztradiol), [ösztron](https://en.wikipedia.org/wiki/Estrone), ösztriol és ösztetrol. Az utóbbi kettő csak a terhesség alatt termelődik, és fontosak a magzat egészségének szempontjából, de az átmenet szempontjából nincs jelentőségük.

Az ösztradiol a feminizáló hormon, mivel ez az elsődleges jelzőhormon az emlőmirigyek (mellszövet) növekedéséhez, és mivel elősegíti a zsírlerakódást a combokon, csípőn, fenéken, mellkason és karokon, míg a hasi zsírlerakódást visszatartja, így gömbölydedebb alakot eredményez. Az ösztradiol elősegíti a fokozott kollagéntermelést is, ami puhább bőrt és rugalmasabb inakat és szalagokat eredményez.

Az ösztron szerepe a szervezetben az orvosi kutatások során némi fejtörést okozott, mivel az ösztradiolhoz képest lényegesen alacsonyabb kötődési affinitással rendelkezik (0,6%) és nagyon alacsony transzaktivációs képességgel (4%). Úgy tűnik, hogy a hormon nem *csinál* semmit, csak a véráramban van. Azonban egyedülálló képessége van arra, hogy egy [17β-HSD](https://en.wikipedia.org/wiki/17%CE%B2-Hydroxysteroid_dehydrogenase) nevű enzimcsoporton keresztül átalakuljon ösztradiollá vagy ösztradiolból, így ideálisan alkalmas arra, hogy ösztrogénakkumulátorként működjön a szervezetben.

Új kutatások alapján úgy tűnik, hogy a szervezet úgy szabályozhatja a teljes ösztradiolszintet, hogy felszabadítja a HSD17B1-et, hogy az ösztradiolt ösztronná alakítsa, és felszabadítja a HSD17B2-t, hogy visszaalakítsa, azonban ez még nagyon korai tanulmány. Mindkét enzim az emlőszövetben termelődik, és szerepet játszhatnak a ciklikus periódusszerű tünetek jelenlétében olyan ösztrogénnel rendelkező egyéneknél, akiknek nincsenek petefészkei, például a transz nőknél.

{!{ <div class="gutter"><div class="card"><div class="card-body"><h4 class="card-title">Csak, hogy tudd</h4> }!}

**Miért nem írnak fel az AFAB transz embereknek tesztoszteron mellett ösztrogénblokkolókat?**

Az ösztrogéneknek két külön forrása van a női reproduktív rendszerben. A petefészkek több ezer tüszőt tartalmaznak, olyan sejtstruktúrákat, amelyek petesejteket termelnek. Az agyalapi mirigy luteinizáló hormont (LH) és tüszőstimuláló hormont (FSH) termel, amely a tüszőket luteális sejtekké való növekedésre ösztönzi. A tüszőben lévő Theca-sejtek tesztoszteront termelnek, a granulosa-sejtek pedig az [aromatáz](https://en.wikipedia.org/wiki/Aromatase) enzimet termelik, amely ezt a tesztoszteront ösztradiollá alakítja át. Ez az ösztrogén elsődleges forrása, de nem ez a legnagyobb forrás.

Megjegyzés: A PCOS miatt a petefészkek ezért termelnek tesztoszteront; a petefészekciszták megzavarják az aromatáz termelését, így a tesztoszteron nem alakul át ösztrogénné.

Két héttel a menstruációs ciklus után a hipotalamusz azt üzeni az agyalapi mirigynek, hogy három-négyszer erősebb LH- és FSH-csúcsot produkáljon, mint a ciklus korábbi szakaszában. Ez a lökés hatására a tüszők megduzzadnak, amíg az egyik ki nem pattan, felszabadítva egy petesejtet, ekkor a tüsző maradványai a sárgatestnek nevezett struktúrává alakulnak. Ezután a sárgatest elkezd progeszteront és lényegesen több ösztrogént termelni, hogy felkészítse a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására. Ez a második forrás.

A tesztoszteron szedése hatására a hipotalamusz kikapcsolja azokat a géneket, amelyek ezt az LH- és FSH-csúcsot indítják el, így a tüszők soha nem érik el az érettséget, az ovuláció soha nem következik be, és a sárgatest soha nem alakul ki, eltávolítva a petefészkeken belül az ösztrogén jelentős forrását.

*Szóval nem, Reddit, ez nem csak azért van, "mert a tesztoszteron erősebb", hanem azért, mert a petefészkek sokkal összetettebbek, mint a herék, és könnyebben megzavarhatók. Kérlek, hagyd abba a tévhit terjesztését!

{!{ </div></div></div> }!}

### Progesztaginok

Az elsődleges progesztogin a [progeszteron](https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rgatesthormon), amely számos szerepet játszik a szervezetben, és [a feminizáló hormonterápia fontos összetevőjének](https://academic.oup.com/jcem/article/104/4/1181/5270376) bizonyult.

A progesztogin receptor egyik legnagyobb szerepe a gonádok (petefészkek és herék) működésének szabályozásában van. A hipotalamusz erősen reagál aktiválásukra, leszabályozva a [GnRH](https://hu.wikipedia.org/wiki/Gonadotropinfelszabad%C3%ADt%C3%B3_hormon) termelését, ami aztán csökkenti a [luteinizáló hormon](https://hu.wikipedia.org/wiki/Luteiniz%C3%A1l%C3%B3_hormon) termelését az agyalapi mirigyben.

Az LH az, ami a petefészkeknek és a heréknek ösztrogén vagy androgén termelésére ad ki parancsot. Az LH és testvérhormonja, az [FSH](https://hu.wikipedia.org/wiki/Follikuluszstimul%C3%A1l%C3%B3_hormon) egyaránt központi szerepet játszik az ovulációban, amely a petefészek-kezelők másik nagy ösztrogénforrása. Ezért a születésszabályozásban gyakran szerepelnek szintetikus progesztinek, a progesztoginreceptorokhoz illeszkedő vegyi anyagok, hogy megakadályozzák az ovulációt. Az AMAB-okban a progesztoginok hasznos eszközként szolgálnak a tesztoszterontermelés blokkolásához.

Egy másik sejttípus, amely tele van progesztoginreceptorokkal, az emlőszövet. A progeszteron fontos szerepet játszik a tejcsatornák növekedésében és érésében az emlőszövetben. Bár kevés hivatalos kutatást végeztek a progeszteron mellfejlődésre gyakorolt hatásáról, széles körben megfigyelték a transzfem közösségben, hogy jelentős javulást biztosít a mell növekedésében. A progeszteron bizonyítottan növeli a mellszövet vérellátását, és ösztönzi a zsírlerakódást a mellekben; mindkettő hatás növeli a mell méretét.

Ezenkívül a progeszteron elősegíti a jobb alvást, javítja a szív- és érrendszeri egészséget, növeli a ketogenezist (csökkenti a triglicerideket), fokozza az anyagcsere-funkciókat, és bizonyítottan csökkenti a mellrák kockázatát.

### Ásványi kortizoidok

Az ásványi kortikoidok nem játszanak szerepet a hormonterápiában, de egy fontos hormon miatt érdemes megemlíteni őket: [Aldoszteron](https://hu.wikipedia.org/wiki/Aldoszteron).

Az aldoszteron utasítja a veséket, hogy *leállítsák* a víz kivonását a véráramból. A mellékvesék termelik a test hidratáltságának szabályozása érdekében. Miért fontos ez?

Mert az egyik gyógyszer, amit nagyon gyakran használnak a transzhormon-terápiában, egy rendkívül erős aldoszteron-antagonista... Spironolakton. A spiro erősebben kötődik a mineralcorticoid receptorokhoz, mint az aldoszteron, de nem aktiválja a receptort. Csak eltömíti azt, megakadályozva, hogy a vesék megkapják a jelet a vízkivonás leállítására.

Ez az oka annak, hogy a spiro miatt az emberek annyit pisilnek.